Sokat gondolkodom a karácsonyi időszak közeledtével minden évben. Az egyéniségemből fakadóan mindig foglalkoztat a karitatív tevékenység, szeretek értéket adni másoknak.
Bár a munkám során sajátos formában, de mégis értéket teremtek másoknak, azt vallom, hogy az ember mindig adhat többet is.
Ilyenkor, az ünnepek közeledtével pedig sokan tudunk olyat adni, ami nekünk már értéktelen, másoknak viszont hatalmas értéket jelenthet. Amíg alkalmazottként dolgoztam, sajnos nem sok lehetőségem volt segíteni. Vagyis amiben tudtam, azt én mindig személytelennek gondoltam. Nem tudtam, hogy azok az összegek, amiket felajánlottam, valóban elkerültek-e a megfelelő helyre. Ráadásul a lehetőségeim is korlátozottak voltak ilyen szempontból, hiszen, ha nem magas beosztásban dolgozik az ember, akkor az efféle kiadásai is végesek.
Amióta viszont életre hívtam a Káoszirtók extrém takarítással foglalkozó vállalkozásomat, kinyílt a világ, hiszen amellett, hogy nagyobb szerepet tudok vállalni a segítségnyújtásban, nyomon tudom követni, hogy az extrém takarítással megkeresett pénz valóban a legjobb helyre kerül.
A működésem során sikerült több szervezettel is szoros kapcsolatot kiépítenem, akik napi szinten foglalkoznak a rászoruló családok, nyomorban élők, elesettek megsegítésén.
A társadalom perifériájára sodródott emberekkel rohadtul nehéz foglalkozni, hiszen akik fuldokolnak az alkoholban és az apátiában, már nem mindig akarnak ebből a gödörből kimászni. De ahol van gyerek, gyerekek, ott nem teheted meg, hogy lesütöd a szemed és tovább mész.
Sajnos az extrém takarítás többször szembesít ezzel, mint amennyit az ember épésszel fel tud fogni, vagy amennyiről tudomást szeretne szerezni. Ezért gondolkodtam/gondolkodom minden évben, hogy mit is tehetnék én többet?
A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal már a munkám elejétől kezdve kapcsolatban állok, az első időkben sokat segítettek, hogy a Káoszirtók ma az legyen, ami. Ezért kézenfekvő volt a döntésem, hogy ha segítek valamilyen formában, akkor ezt rajtuk keresztül teszem meg. Mindig csodálva nézem őket, hogy milyen emberi módon tudnak bánni olyanokkal, akikkel kegyetlen mód elbánt az élet. Mindig mosolyognak, ami persze erőt ad és hitet, hogy igen is van értelme annak, amit csinálok. De leginkább szükséges.
Szóval ezért jutottam arra a döntésre, hogy az idei évben a decemberi munkáimból befolyó bevétel 10%-át felajánlom a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára.
Viszont ahhoz, hogy ez a bevétel valóban jelentős segítséget nyújtson minél több embernek, arra van szükség, hogy minél többen hallják meg a kezdeményezésemet, minél több emberhez eljusson az információ.
Jelenleg csak Miskolcon több száz lakás áll élhetetlen körülmények között, sokukban még élnek is emberek. Nagy részükben idős, magatehetetlen emberek élnek, akiknek tényleg csak egy „nagytakarításra” lenne szükségük, mivel az évtizedek alatt felhalmozott – egykor értékként kezelt – emlékek mára már szemétként hánykolódnak és csak az életteret csökkentik.
Viszont vannak olyan lakások is, ahol komoly mentális problémával küzdő emberek élnek, a környezetüket fertőzik és senki nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel. Pedig Én és a Káoszirtók pontosan ezeket a helyzeteket tudjuk megoldani.
Ha eljutok ezekre a helyekre, akkor nemcsak a lakókörnyezetet teszem újra emberivé, hanem a bevételem 10%-ából valaki másnak is tudok adni. Minél több extrém takarítás, annál több segítség a rászorulókon.
Ezért arra kérek mindenkit, hogy ossza meg a kezdeményezésemet, juttassuk el mindenkihez a hírt!
Szeretnék még többet segíteni!
Neked csupán egy megosztást jelent, de lehet, hogy valakinek egy hétre való élelmiszert, másnak meleg ruhát, valakinek egy havi tüzelőt!